Adventi versek felnőtteknek

Kustra Ferenc József: Fellobban a gyertya

Hah! A gyertya már tüzet fogott, nagy, lobogó lánggal ég.
Hah! Az asztalon, a fa alatt, fátylas, dőlő lánggal ég.

Készüljünk békességgel advent csöndjére,
melegítse lelkünket a gyertyák fénye.
A lángok elhozzák várakozás ünnepét,…
Végigolvasom →

Hetente egy-egy gyertya fénye nálam is
fellobban. Apró kanóca, mintha
üzenne, Isten s Ember összetartozna…

Szívekben most félelem van.
Gonosz erő a világban.
Ellene még nincs ellenszer.
Búsul a magyar, jajgat az ember.

Halkan lép be valaki a szobába.
Kezében egy gyufát tart.
A koszorún négy lila gyertya.
Imát mond ő tiszta szívvel újra.

Egyszer réges-régen négy gyertya lángja égett,
És a szobában az égő gyertyák beszélgetni kezdtek.

December elejéhez érve fáradt már a lelkünk.
A zord hideg és sötét valamit elnyom bennünk.
De van egy csodaszép és ősi hagyomány,…
Végigolvasom →

Négy gyertya ég
Az asztal közepén.
Négyen, kik ülnek köré,
Anya, apa s a két testvér.

Kint zord idők, háborúk, üvöltő világ,…
Végigolvasom →

Kit igazán vársz:
életedben él – rég itt
van, mire megjön.

A negyedik gyertyaláng adjon reményt nekünk,

hogy bátorsággal, hittel mindent legyőzhetünk,

mert egyre lanyhul bennünk