Verselő.hu

Zigány Árpád: Manczi

Manczi ül a kocsiban,
Ilonka meg tolja,
Bodri mellettük szalad,
vidáman csaholva:
Ez ám csak a mulatság! –
mint a

Milyen szépen megfér együtt
ez a három jó barát:
Kis Juliska az ölében
beczézgeti a cziczát;
Előtte áll a libája,
s gondolkozva

Zúgó patakon
A vízi malom…
Mikor kelepel,
El-elhallgatom.

Ahogy fut a hab,
Beléje akad,
Kattogva neki
Dölyfös szavakat:

Tollbokréta a fejében,
Éles balta az övében,
jön a Gyurka szaporán;
Támadásra, harczra készen,
Tetőtől-talpig egészen

Róka koma, mit csinálsz,
Milyen rosszban sántikálsz?
Ne is lesd a tyúkokat:
Hiába fened fogad, –
Nem kapsz tyúkot,

Röf-röf, én a szakács vagyok,
sok a dolgom sietek:
Lepényt sütök, rá se’ érek
beszélgetni véletek.Négy vendégem

No, még ennél furcsább dolgot
nem láttam életemben:
Azt se tudom, hová legyek
szörnyű nagy nevettemben!

Nézzétek csak

Bánata van Lacikának,
panaszolja fűnek-fának:
nem ül többet hintalóra,
mit ér az, ha nincs patkója?

Nagyapóka azt ajánlja:

Csókai csókának
mi jutott eszébe?
Föl szeretett volna
öltözni fehérbe.
Unta szegény jámbor,
hogy ő télen-nyáron,
örökkön-örökké

– Uczczu, rajta, ki fogja meg?
Én fogom meg, én!
Hajszolják a kis pillangót
azon melegén.
De Gézának a kalapját
lefujja