Garai Gábor: Elátkozottan
Mint páros gót oszlopok összeforrtan
Tartjuk a remény boltíveit
Állunk csont-fehéren elátkozottan
Míg a törvény rajtunk…
Végigolvasom →
Verselő.hu » Melankólikus versek »
Kassák Lajos: Advent van
Advent van, s átjárja lelkem
a szeretet és az emlékezés.
Rájövök ismét-tán ezredszer-,
hogy szépen élni gyakran túl kevés.…
Végigolvasom →
Dsida Jenő: Közeleg az emberfia
Tudom, hogy közeleg már a jó ember fia,
aki nem tőlem és nem tőled kap életet.
Néhány pásztornak, akik sohasem öltek
nyulat,…
Végigolvasom →
Babits Mihály: Ádventi köd
Tél van megint!
Reggel amint
fölébredek,
még betekint
az utcalámpa
sötét szobámba,
mert odakint
köd van megint.
Elbuvik…
Végigolvasom →
Radnóti Miklós: Ádvent, kései ember
Megy vézna fenyővel a hóna alatt
a sárban szegény; kalapja körül a
kedve leng ijedten, mint nyáron, sárló
tehénnek feje …
Végigolvasom →
Szabolcska Mihály: A Tisza partján
A Tisza partján szeretnék meghalni,
Virághullajtó őszi alkonyattal.
Vagy azt se bánnám: hogyha épen akkor
Pirosítná …
Végigolvasom →
Szabolcska Mihály: Balla Maris
Utcán-téren virágot árult,
Illett rá karton, kék ruhája.
„Be szép lány lesz – mondták – belőle
Tizenhét…
Végigolvasom →
Szabolcska Mihály: Leányok
Teljes egész életemben
Nem gyűlöltem, csak szerettem,
Minden embert, minden sorban,
Ha leány volt, annál jobban!
Még …
Végigolvasom →
Szabolcska Mihály: A fájdalomból…
A fájdalomból sohse lesz dal,
Vagy csak idővel, mikor enyhül.
Ha igazi, nagy bánatom van:
Köny fakad, nem dal a szívembül.…
Végigolvasom →
Sárándi Szilvia: Színes ceruzák
Egy csomag színes ceruza, egy csoport ember.
Előttük a természet rajzokban, színtelenen.
Fellapozzák a kifestőt. Szebbnél…
Végigolvasom →