Viola, a teknősbéka (no még ilyet ki látott)
Alaposan megtréfálta egy napon a családot.
Gondolt egyet, fogta magát, üvegkádból kimászott.
Fellépett a magas kőre, átlépte az üveget,
Végigsétált a polcokon, megnézte a könyveket.
Nem is jutott az eszébe, hogy már vissza nem mehet.
Ám, miután megtekintett minden egyes virágot,
Úgy érezte, nagyon éhes. Megunta a világot.
Ekkor kezdte el megbánni, hogy az előbb kimászott.
Szerencsére Liza kutya meglátta a szökevényt,
Megugatta, vigyázott rá, míg a gazdi odaért.
Visszakerült a helyére, így a kaland véget ért.
(Dupla adag szárított hal kárpótolta mindenért.)
Oszd meg a verset a barátaiddal is!