K. László Szilvia: Bárányhimlő-űző versike
Én vagyok itt! – mondta intőn
Egyik nap a bárányhimlőm.
– Bee! – szóltam vissza neki,
ám úgy látszik,…
Végigolvasom →
Én vagyok itt! – mondta intőn
Egyik nap a bárányhimlőm.
– Bee! – szóltam vissza neki,
ám úgy látszik,…
Végigolvasom →
Óriási pók szövi az éj fekete álmait.
Elrejtette a pirosat, behálózta a fa zöldjét,
s velem kezd most játszani.
Nyekeregve…
Végigolvasom →
Szeleburdi szélgyerek
Szaladgál a réten,
Földapónak fűszakállát
Megborzolja,
Megcibálja,
Fújja szerte-széjjel.…
Végigolvasom →
Viola, a teknősbéka (no még ilyet ki látott)
Alaposan megtréfálta egy napon a családot.
Gondolt egyet, fogta magát, üvegkádból…
Végigolvasom →
Régen történt ez az eset,
egy nyáron vagy tavaszon,
én egy sárga sütőtöktől
hallottam a piacon.
Neki meg egy madár súgta,…
Végigolvasom →
Egyszer volt egy törpike,
de milyen tétova!
Egyik nap IDE tett valamit,
Másnap visszatette ODA.
El akart indulni,
De igencsak…
Végigolvasom →
Van nekünk egy kicsi kutyánk,
Liza névre hallgat ő.
Négy lába van, hosszú füle,
Hosszú farka tekergő.
Hasonlít rá néhány…
Végigolvasom →
Volt egyszer egy kerek erdő,
erdő mélyén csodát rejtő,
száznál is több nyuszilak.
Itt éltek a hosszú fülű,
piros szemű, …
Végigolvasom →
Azt hiszem, ha felnövök
Űrhajós leszek.
Odalentről integetnek
Majd az emberek.
Azt hiszem, ha felnövök
Orvos is leszek.…
Végigolvasom →
Ütött-kopott öreg medve
-Zsuzsi maci a neve-
Volt egy kislány, aki egykor
Tejben-vajban fürdette.
Éjszakánként vele …
Végigolvasom →