K. László Szilvia: Hogy is van ez?
Anyukámnak anyukája,
Énnekem a nagyanyám.
Anyukámnak apukája,
Ő pedig a nagyapám.
Elég furcsa úgy gondolom,
Idő kell,…
Végigolvasom →
Verselő.hu » Versek az életről »
K. László Szilvia: Tarisznyába való vers
Lehet szegény, aki gazdag,
s lehet gazdag a szegény,
csak az fontos, milyen kincs ül
bent, a szíved rejtekén.
Ha megtanulsz…
Végigolvasom →
Székely Dezső: Színes ceruzák
Kaptam egy doboz színes ceruzát
Hányféle színből állhat a világ:
próbáljuk ki, mert hamar este lesz.
Minden ceruza rögtön…
Végigolvasom →
K. László Szilvia: Félcipő
Volt egyszer egy fél pár cipő
Párját árván siratta ő.
„Ó, én szegény fél pár cipő
nincsen párom megfelelő!”…
Végigolvasom →
K. László Szilvia: Dühös vagyok
Nem értem a felnőtteket.
Azt hiszik, hogy minden gyerek
egyfolytában elégedett,
s dühös, csak egy felnőtt lehet.
Pedig…
Végigolvasom →
K. László Szilvia: Csak egy régi írógép volt
Csak egy régi írógép volt.
Ott porosodott a padláson.
Felmentem hozzá, ő meghallgatott,
mellette ettem meg a fél kiflimet.…
Végigolvasom →
K. László Szilvia: Mégis könnyebb
Nehéz dolog betűt írni,
Kifogni a ceruzán,
Mégis könnyebb, mint tevének
Átbújni a tű fokán.
Nehéz dolog mosogatni,
Megfőzni…
Végigolvasom →
K. László Szilvia: Szoba
Kaptam tegnap külön szobát,
nagy és szép és gyönyörű!
Kaptam bele hajas babát,
Barbie-házat, s a tapétáról
körös-körül…
Végigolvasom →
K. László Szilvia: Ki van a telefonban?
Amikor még kicsi voltam,
igen-igen buta voltam.
Beszélni is alig tudtam,
szaladni se nagyon tudtam.
Ráadásul azt gondoltam,…
Végigolvasom →
K. László Szilvia: Nemtalálod királyság
Nemtalálod királyságban, Hordóhasú Ferdinánd
Annyit evett, úgy meghízott, kihízta a palotát.
Hamar újat építtetett,…
Végigolvasom →