Verselő.hu

Pósa Lajos: Mese a kis egérről

Egyszer egy kis szürke egér,
Cin, cin, cin,
Szaladt, mint a csengős szekér,
Cin, cin, cin.
Egyre cincog a kis csacska:
„Milyen

Mennek a kis cica-micák
Szép sorjába…
Befordúlnak párosan az
Iskolába.

Találgatják: mi lesz mára
A leckéjük…

Miből lesz a kalácska?
– Búzácskából.
S a búzácska?
– Kikél a barázdából.
Eke vasa eltemeti,
Lanyha eső költöget.

Nyáron által egy prücsköcske
Énekelt megszűnés nélkül;
A mord tél belép azonban,
Hát nincs semmi takarmánya
A szegény

Egy éh holló lopott egykor egy darab sajtot,
Amellyel egy nagy fára száll.
Felettebb éhes volt, s folyt szájából a nyál,

Mint jár az, aki hatalmas úrral osztozik,
Szépen mutatja e rövid költött beszéd.
Egyszer az oroszlán, a juh, kecske és tehén

Öreg nagyapónak
Volt egy kis keresztje,
Hazáért harczolva
Kardjával szerezte.

Addig játszott vele
Pajkos unokája:
Egyszer

Hol voltál, cziczuskám?
– Kamarában, Iluskám.
Mit ettél, cziczuskám?
– Kolbászt biz’ én, Iluskám.

Panaszkodik Kati néni
A gazdának:
Nagyobb kamrát mért is, mért is
Nem csinálnak?
Egymás hátán… össze-vissza
A sok

Volt egyszer egy ember,
Nem is olyan régen;
Annyi volt a pénze,
Mint csillag az égen.

Egyebe is volt még,
Úgy emlékszem rája: