Gyerekversek – Oldal 30 a 71-ből

Zigány Árpád: Vadgalamb száll…

Vadgalamb száll ágról-ágra,
keresi a párját:
Ha meglelte, turbékolva
a nagy erdőt járják;
Ki-kijárnak a vetésre
tiszta

Esik eső, látom én azt,
Sár lesz abból, tudom én azt.
Ajtó nyílik, hallom én azt,
Anyukám jön, tudom én azt!

Didereg a kis veréb,
Hófelhő az égen.
Vajon lesz-e kenyerünk,
Tűzifánk a télen?Hópelyhecskét rázogat
Télapó bundája.

Katonásdit játszom,
katona leszek,
Kardot, puskát, csákót,
paripát veszek;
Most még kicsi vagyok:
játszom a csatát;

Szeretem én a babámat,
jaj, de szeretem!
Minden reggel szép ruhába
felöltöztetem;
Ha magam sétálni megyek,
őt is elviszem;

Két kis kakas nagy hangosan,
Perlekedett haragosan.
Addig s addig perlekedtek,
Hogy egymás fejének estek.

– Enyém

Jőnek már a fecskék, hazafelé jőnek,
Szebbre fordulását érzik az időnek.
Erdőkön, mezőkön, tengeren által,
Vidám csicsergéssel

Uhu, uhu, uhu, huhog bagoly koma,
Lesz-e vajon este finom, jó lakoma?
Nem lát szegény nappal, nagy búsan üldögél,
Tőle ugyan

Jön a tavasz, jön a tavasz, nyilnak a virágok,
Kint a réten serény, munkás méh-rajokat látok;
Döngicsélve egy virágról

Czukrot, kávét árulok,
Mert én kis boltos vagyok;
Mi tetszik, kisasszonyom? –
Gyömbér, szappan, só, füge –