Gyerekversek – Oldal 21 a 71-ből

Zigány Árpád: Gerlemadár

Gerlemadár, vadgalamb,
turbékol az ágon:
Ilyen szelid, szép madár
nincs több a világon!

Fakó szekér, kenderhám,
Mind a kettő rossz szerszám;
Lassan ballag a Fakó,
Így utazik a Ferkó.
Tyúkot visznek a kasba’,

Jaj, de szörnyű lárma ez,
tépi a fülem:
Szinte kábulok bele,
szédül a fejem;

Két jó torkú, gágogó
liba teszi ezt:
Soha nem

Bodri kutya, mi lelt téged:
szalvéta a nyakadon?
Aki meglát ilyen furcsán,
jól kinevet, fogadom!
Talán bizony Józsi tette

Kis nyulacskák a ketreczben
jaj, de vígan élnek:
Egész nap csak esznek-isznak,
játszanak, henyélnek.

A Bodri ezt vicsorgatva,

Tele rakták száraz galylyal
a kis taligát,
Mert hát otthon fűteni kell
a hideg szobát;
A kis Miska elül húzza,
Margit tolja

– Tapsifüles nyuszimama, kérem,
Tőlem kapott zöldséget a télen,
Ugye bizony, mostan viszonozza?
Kis kosaram szép

Felöltözött a páva
Szép, csillogó ruhába
S amint szokott, kevélyen
Sétál künn a napfényben.

Egy libácska meglátja,
Utána

Ha nincsen folyóvíz,
Jó a pocsolya is,
Szeret benne lustálkodni
Disznó is, bival is.

S lám, mégis de jó a
Disznó szalonnája!

Bólogat a kék nefelejcs
Pici kis virága,
Minden szálát szeretettel
Kötöm bokrétába.
Minden száltól, amit én itt
Bokrétába