Jőnek már a fecskék, hazafelé jőnek,
Szebbre fordulását érzik az időnek.
Erdőkön, mezőkön, tengeren által,
Vidám csicsergéssel

Gólya, fecske útra készül,
Búcsúzódik a fészkétül.
Kelepelnek, csicseregnek,
Szép nyár múltán keseregnek,
Jaj de búsan

Jere, jere gyöngyvirágom,
Jere, jere lépj ide,
Tedd kacsódat, kis kacsódat
Édesanya kezibe.

Ne félj, ne félj kis madárkám,

Szeresd a fát, hisz ő is érez,
Szép gyöngén nyúlj a leveléhez;
Ágát ne törd, lombját ne tépjed,
Hagyd annak, ami: épnek, szépnek,

Elnyílott már az ibolya, itt a nyár!
Égető lett a langy meleg napsugár.
Bűvös tavasz rózsafelhőn tovaszáll…
Lombos

Beteg báránykám, meggyógyítalak,
Tied lesz otthonom, minden jó falat.
Táncolsz te még a virágos réten,
Kicsi gazdád furulyálgat