Versek a szélről – Oldal 14 a 18-ből

Várfalvy Emőke: Az első gyertya

Ég az első gyertya,
ragyogóan, bátran,
tudja nincs egyedül,
vannak vele hárman,

a hit szelíd fénye,
elvezet majd oda,
hol…
Végigolvasom →

Ring, ring,
ring a nád.
Nádon ring a fészek.
Nádirigó kisfia,
aludj, álmodj szépet!
Du-du
szól a szél.
Szól a szél dudája.…
Végigolvasom →

Zeng a fészek
reggel óta,
felcsendült a
fecskenóta:
– Csit-csivit,
csit-csivit!
Itt a tavasz!
Itt van, itt!

-Honnan jöttél Télapó?
-Hóországból, hol a hó
hegyvastagnyi takaró,
a tenger meg hat akó.
Jegesmedve barátom
varrta meg…
Végigolvasom →

Hallod-e Kati,
Ki seper ma ki?

– Seper a macska,
Ő a soros ma.

Seperj csak, macska,
Tiéd a laska,

Dió a béle,
Túró a széle.

Rakoncátlan szélgyerek
égi tónál tekereg.
Unatkozik, s unalmában
mireg-morog, kesereg.

Arra sétál felhőcske.
Orra …
Végigolvasom →

Kikelet, kikelet,
kergesd el már a telet.
Verd meg déli szelekkel,
mielőbb elszeleljen.
Napparázson sütögesd,
dérrel,…
Végigolvasom →

Északi szél, mit csinálsz?
A dudádon mit dudálsz?
– Du-du, mindig ezt fújod.
Azt várom, míg elunod.

Most meg szederfánkra…
Végigolvasom →

Nem hivalgó, cifra páva
Nem modern az én szivem.
Egyszerűség lakik benne
Mosolyogva szeliden.

Egyszerű, de tiszta nóták…
Végigolvasom →

A Tisza partján szeretnék meghalni,
Virághullajtó őszi alkonyattal.
Vagy azt se bánnám: hogyha épen akkor
Pirosítná …
Végigolvasom →