Állatos versek gyerekeknek – Oldal 2 a 17-ből

Garay János: A méhecske

Mihelyt jókor reggel felszikkad a harmat,
A méhecske többé nem ismer nyugalmat.
Repdes ide s tova virágról virágra.
Majd

Volt egy piciny cica,
És azt a kis Vica
Mindig hordozgatta,
Tejjel jól tartotta;
De a cica rossz volt,
Ha mérges volt, karmolt.

Egyszer egy kis szürke egér,
Cin, cin, cin,
Szaladt, mint a csengős szekér,
Cin, cin, cin.
Egyre cincog a kis csacska:
„Milyen

Mennek a kis cica-micák
Szép sorjába…
Befordúlnak párosan az
Iskolába.

Találgatják: mi lesz mára
A leckéjük…

Nyáron által egy prücsköcske
Énekelt megszűnés nélkül;
A mord tél belép azonban,
Hát nincs semmi takarmánya
A szegény

Egy éh holló lopott egykor egy darab sajtot,
Amellyel egy nagy fára száll.
Felettebb éhes volt, s folyt szájából a nyál,

Hol voltál, cziczuskám?
– Kamarában, Iluskám.
Mit ettél, cziczuskám?
– Kolbászt biz’ én, Iluskám.

Panaszkodik Kati néni
A gazdának:
Nagyobb kamrát mért is, mért is
Nem csinálnak?
Egymás hátán… össze-vissza
A sok

Gólyát látok,
Gólya száll.
Hosszu lábán
Aranyszál.
Csiba, kutya! malacz, kuss!
Futok, Feri, te is fuss!
Szaladj, haladj,

Volt egyszer egy fehér
Falusi komondor,
Lompos volt a farka,
A szőre meg kondor.

Nagyon jó kutya volt,
Úgy hívták, hogy: