Téli versek – Oldal 4 a 5-ből

Áprily Lajos: Hóban

Az erdőszélen lopva róka jár
s csapásvégén havas bozótba fordul.
Mint holt kastélyon bűvös mese-zár,
a jó a sí alatt halkan…
Végigolvasom →

Egyre hosszabbak az esték,
sötétek a hajnalok,
s az utcákra leköltöznek
vendégváró csillagok.

Ragyognak a házak, utcák,…
Végigolvasom →

Sötét, ködös éjben
Gyertya lángja lobban,
Vigyázza a léptem,
Vigyázza a léptem.

Deres, szeles télben
Két szál gyertya …
Végigolvasom →

Négy
vasárnap
gyújtunk gyertyát
az adventi koszorún.
Első vasárnap egy szálat,
Bronzvasárnap még egy párat,
Ezüstvasárnap…
Végigolvasom →

Éj-mélyből fölzengő
– csing-ling-ling – száncsengő.
Száncsengő – csing-ling-ling –
tél csendjén halkan ring.

Hull a hó, hull a hó,
mesebeli álom,
Télapó zúzmarát
fújdogál az ágon.

A kis nyúl didereg,
megbújik a földön:
„Nem baj, ha …
Végigolvasom →

Hófehér most a határ.
Kinn a réten kánya jár.
Nincs az úton semmi nyom,
csak amit a kánya von:
finom krikszkraksz a havon

Kikelet, kikelet,
kergesd el már a telet.
Verd meg déli szelekkel,
mielőbb elszeleljen.
Napparázson sütögesd,
dérrel,…
Végigolvasom →

Északi szél, mit csinálsz?
A dudádon mit dudálsz?
– Du-du, mindig ezt fújod.
Azt várom, míg elunod.

Most meg szederfánkra…
Végigolvasom →

Január, január
mindig hócsizmában jár;
jégbajusza, jégkabátja,
zúzmara a jóbarátja.

Január, január
palotája nyitva…
Végigolvasom →