Verselő.hu

Benedek Elek: A kismama altatódala

Hess el, hess el, pillangócska,
Alszik már Anikócska,
Szállj, szállj messzire,
Épp a világ végire!
Szállj, szállj
Meg

Árkon-bokron vígan hajtom
a két futós kecskémet:
Egy kézzel a gyeplőt tartom,
másikkal Erzsikémet;
Feri meg a kocsi mellett

Este van, este van, kiki nyugalomba,
Feketén bólogat az eperfa lombja;
Meggyújtom a lámpát, amíg vacsorálunk,
Aztán majd

Jertek, jertek, kis nyulak,
Aki szalad enni kap:
Friss káposzta-levelet,
Jó füvecskét, friss vizet!

Vigan esznek a nyulak,

Hóha, hóha, hó!
Befagyott a tó,
Rája libben, végig lebben
Gyöngyöm kis Kató.
Hóha, hóha, hó!
Állj meg, kis Kató!
Nemcsak

Itt van az ősz, elmúlt a nyár,
Búcsúzik a fecske madár.
Kedves fecske, Isten veled,
Szép hazánkat el ne feledd!

Két kis pásztor kora reggel
a mezőre kimegyen:
Legeltetni báránykáját
réten, völgyön és hegyen;
Ha pihennek, a kis Jutka

Egyszer pünkösd ünnepében,
Május hónap közepében,
Egerecskék mit gondoltak?
Zöld erdőbe kirándultak.
Ujjujuju, félre

Ha nincs drágagyöngyöd,
Jó akkor a kláris,
Tüzes paripád, ha nincsen,
Jó ám a szamár is.

Lassan járj, tovább érsz,
Így mondják

Vén fa árnyékában,
Forró meleg nyárban
Megpihenni de jó!
Ki e fát ültette,
Áldassék érette
A kedves nagyapó!

Volt még csak