Verselő.hu

Benedek Elek: A sétatéren

Mosolyog a nap az égen,
Lilike sétálni mégyen.
Játszik ő most kismamácskát,
Sétáltatja a babácskát.

Istenadta kismamája

De szép fészek! – négy tojás van benne:
Ha kiszedném: – ejnye, de jó lenne!
Hazavinném, a tyúk alá tenném,
Mind

Igaz, derék, hű kutyának
nincsen sehol párja:
Az embernek nincsen nála
hívebb jobb szolgája;
Tűzbe-vízbe, kész halálba

Megérett a búza, sárgul a kalásza
Piroslik a szeme, kész az aratásra.
Dűl a kalásztenger, a kalongyák gyűlnek,
Aratók danája

Beli, baba, beli,
Hamissággal teli!
Egész nap futni,
Mégsem aludni…
Rossz baba, rossz!

Jóccakát mamának,
Most

Oskola előtt.

Jó Isten, add áldásodat,
Hogy jól töltsük e napodat;
Hogy ne legyünk itt hiában,
E szent czélu oskolában.

Nincsen csuda a nap alatt:
A szamár is versenyt szalad.
Versenyre kél az agárral,
Nem a szamár a szamárral.

Szamárnak ha

Hová, hová, gyerekek?
Én is elmék veletek.
Tiszán túl, Dunán túl,
Még a tengeren is túl.
No hát Isten veletek,
Oly messze

Háromszáz hatvanöt nap van
Egy leforgó esztendőben.
Hét napot egy hétbe téve
Épen ötvenkét hét lészen.
Ezt tizenkét felé

Utcáról utcára járva
Gyufát árul szegény árva,
Teli van a ládikája,
Ez az egész vagyonkája.

Ó, bár sokszor kiürülne,
Szívecskéje