Verselő.hu

Benedek Elek: Reggeli dal

Fölébredt a nap, kapuját kitárta,
Nótával köszönti a dalos madárka.
Ébredez az erdő, már a rét sem alszik
Madár dalolása

– Miért búsulsz, kis mamuskám?
– Ne is kérdezd, ó, papuskám!
Nézd a drága Csöppikét,
Az aranyos kicsikét,

Kikikk, kukukk! elbujok,
Egy kis sipot megfujok;
S habár meg is halljátok,
Flórit nem találjátok.

Csitt baba, csitt, csendesen,
Viseld magad rendesen.
Semmi zaj!
Nagy a baj:
A mama beteg.

Lassan lépve jer ide,
Ülj az apa

Ír az apa, ír,
Telik a papír.
Meg sem áll, míg el nem végzi,
Jankó pipiskedve nézi
S bámulja szörnyen,
Ír az apa, ír,
Telik a

Fújdogál a tavaszi szél,
Olvad már a hó,
Csomagol és költözködik
Öreg Tél apó.

Zúzmarás fehér szakálla
Messze integet.

Hópehely a magas égből hulldogál,
Felhő mögül egy kis angyal kukucskál.
Fehér szárnyát meglebbenti s lenevet,
Azt vizsgálja:

Szelid gesztenye.

Gesztenye-fa nagyra nőhet,
Több száz esztendeig élhet,
Jó gyümölcsöt ad a fája,
Asztalos munkát deszkája.

Pista kiment a rétre, szénát gyűjt serényen,
Meglátszik a szorgalom a csöpp kis legényen;
Nézi, nézi a kutya, mit mível

Bú-u, bú-u, sír a boci:
– Gyere haza, écsanyám!
– Megyek, megyek, ne keseregj,
Édes kicsi bocikám!

–