Verselő.hu

Zigány Árpád: Milyen a tigris?

Tarkabőrű király-tigris szeme vérben forog,
Éles fogát csattogtatja és rémesen morog;
Préda után járkál mindig s vele

Tili-tuli megfújom
kicsiny furulyám:
Urak, hölgyek, befelé –
tessék, szaporán!

Egy-kettőre megütöm
ezt a nagy

Bálba készült a zsiráf,
haja, hajdinárom,
legeslegszebb ő akart
lenni mindenáron.
Daliás a termete,
csak a lába görbe,

Répa, retek, mogyoró,
Mind a három jaj de jó!
Én a retket szeretem:
Ha csipős is megeszem.
A retek földben terem,
Hogyha megnő,

Nini, ez a három kis lány
fejét mire adta!
Seprőt fogott mind a három,
a kis eszemadta!
Jaj, de szépen dolgozgatnak:
egy csöppet

Bohó Jancsi az én nevem,
Hehehe!
A királynak sem szolgálok,
Merre tetszik, ott kószálok;
Ha én elkacagom magam –

Valamikor réges-régen,
a világnak kezdetén,
minden állat békességben
éldegélt a földtekén.
Ki volt akkor nagyobb úr,

Le is ut, fel is ut,
Róka koma futva fut.
Elől tűz, hátul víz,
Reszket benne minden íz.Sűrű erdő, rengeteg,
Még sem talál rejteket.

Harmatot hullajtó halovány hajnalon
feketerigó fúj furulyát a gallyon.

„Az ég fényeskedik, harmat permetezik,

– Csip, csip, csip, kis madarak:
Itt a búza, itt a mag!
Jőjjetek, repüljetek:
Kis madárkák, egyetek!
Szórom én is,