Verselő.hu

K. László Szilvia: Az alma

Volt egyszer egy almafa
almafának ághegyén
piros alma üldögélt
sej-haj, üldögélt.
Ő maradt csak, egymaga.

Csillogó fények
úsznak a Dunán
és glória van a lámpa körül.
Érdekes, tegnap még
nem vettem észre,
ma meg a metró is velem örül.…
Végigolvasom →

Eltelt ismét egy hosszú év,
-bár még el sem hiszed tán-
szülinapi tortatetőn
eggyel több a gyertya már.
Ellenőrizzük le …
Végigolvasom →

Leszállt az est, künn a mezőkön árny van
és szénsötét már-már a tiszta ég
és a gomolygó, gőzölgő homályban
bátortalanul …
Végigolvasom →

Iskolába járok ősztől,
mert már hat éves vagyok.
Hátamra veszem a táskám,
s indulok, mint a nagyok.

Táskámban sok tarka …
Végigolvasom →

üres az istálló s a jászol
idén se lesz nálunk karácsony
hiába vártok
nem jönnek a három királyok

sok dolga van a teremtőnek…
Végigolvasom →

Itt az ősz! Itt az ősz!
Szőlőhegyen jár a csősz
Vállán villog puskacső,
levegőbe belelő:
– Dirr-durr! Belelő.

Nekem egyforma, az én fülemnek,
Ha kéj liheg vagy kín hörög,
Vér csurran vagy arany csörög.

Én tudom, állom, hogy ez: a Minden…
Végigolvasom →

Borzolt, fehér Isten-szakállal,
Tépetten, fázva fújt, szaladt
Az én Uram, a rég feledett,
Nyirkos, vak, őszi hajnalon,…
Végigolvasom →

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal…
Végigolvasom →