Gyerekversek – Oldal 51 a 71-ből

Tábori Piroska: Mikulás apónak

Mikulás apónak
Jaj, de nagy a zsákja!
Aki amit szeret
Benne megtalálja.
Csörög a friss dió,
Mosolyog az alma,
Ki nem fogy

Ki jár ott az úton

Sötét éjszakában?
Kezében kampós bot,
Hátán teli zsák van.Bármily csendben lépeget
bakancsod a rét felett,

Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan…
Végigolvasom →

Egy király utazván, egy mezőn megszállott,
S egy paraszttal, ki ott kapált, szóba állott.
Jó ember! serény vagy látom a

Bóldog, ki fákat űltet, ólt
Ifjú legény korában,
Osztán azokra gondja vólt,
Hogy nőjjenek bujábban,
Hernyó, bogár ne bántsa,…
Végigolvasom →

Soknak lettem már, hogy élek,
A szemében szúró tüske:
De van még egy kicsi lélek,
Aki rám hiú és büszke.Ez, hogy nevem is volt

Téve hosszu, terhes útat
– Melyet a szél is megúnhat, –
Kikeletkor megjövétek!
Rongyos, szennyes volt a fészek…

Van házad, amelynek kertfái alól
A sárga rigónak vidám dala szól.Van fegyvered is s mély hangu kutyád
S elhallani kürtöd

Ő nem sok embert szeretett.
A szíve mély, de zárt világ volt:
Különös kőfallal kerített,
Mély futó-árokkal határolt.
S

Jákobnak volt hat fia,
Mind a hat csizmadia,
Simi, Samu, Sámuel,
Dini, Dani, Dániel!