Gyerekversek – Oldal 18 a 71-ből

Zigány Árpád: Ninini…

Ninini, a Ferike,
Czilinder a fejibe,
Nagy pipa a szájában,
Apja botja markában:
Igy indúl az utczára,
Egy rövidke sétára;

A lekaszált termést
nagy kévékbe szedik:
Behordják a csűrbe,
ott kicsépeltetik;
A magból a molnár
lisztet őröl nekünk:

Csörgött a sövényen
az egyszeri szarka,
illegett-billegett
sebesen a farka.
Jobbra illegette,
balra billegette,
a delelő

Láttál-e már bősz oroszlánt? – Úgy-e szörnyű állat?
Bátorságra és erőre párját nem találod;
Forró, sziklás Afrikában

Egyik téglát a másikra
szépen fölrakom:
Ha elkészül ez a kis ház,
benne én lakom;

Két hugomnak is csinálok
külön két szobát;

Kéményseprő bácsi, jaj de fekete!
Ruhája korommal, szénnel van tele;
Nem csoda, mert mindig a kéménybe jár,
S a korom, a

Száll a, száll a, száll a sas,
Nézi, nézi a farkas.

– Jó vadászni, – mondja, mondja, –
Jobb nem élni búba-gondba.

Csikorog a tél,
Szegény farkas fél,
Hogy éhesen marad,
Pecsenyét nem harap.
Fut a havon keservesen,
De nincs terítve seholsem.

Harang-virág, giling-galang…
Virág vagyok, de nem harang;
Mostoha volt az én anyám,
Nincs illatom, nincs szép

Tavaszszal elveti a gazda a magot,
És ha a jó Isten szép időket adott,
Megnő majd a vetés, meg is sárgul nyárra,
Péter-Pálkor