Versek az életről – Oldal 3 a 9-ből

Tóth Krisztina: Lusták dala

Gyere lusta, feküdj mellém,
kezdjünk együtt lustálkodni,
és csak lógjunk itt egész nap,
mint kötélen fél pár zokni!

Járok az utcán,
kip-kop, kip-kop,
még meg is állok
itt-ott, itt-ott.

Jó megállni, nézz oda,
ott egy ugróiskola,
felrajzolva… Végigolvasom →

Hogy minálunk ki lakik?
Mindig látni valakit.
Labdáért a kocsiútra
most szaladt ki Magdi, Jutka.
Itt van András, Andrea,… Végigolvasom →

Védd meg, ha bírod, mondd: megérte,
megérte, mondd, hogy így a jó,
megérte minden kaptató,
a bölcs szándék, törekedés,… Végigolvasom →

Pénzt, egészséget és sikert
Másoknak, Uram, többet adtál,
Nem kezdek érte mégse pert,
És nem mondom, hogy adósom maradtál.… Végigolvasom →

Létem ha végleg lemerűlt,
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantú … Végigolvasom →

Óév búcsúzik, integet csendben,
Újév érkezik fényes reggelben.
Egymásra néznek, és mosolyognak,
Az idő sodrásában új… Végigolvasom →

1. Nézd a hangyát, mily szorgalmas,
Parancs nélkül dolgozik,
Reggel kezdi, este végzi,
Sohasem unatkozik.
S rendes az

Vágtat velem a gyorsvonat,
Törülgetem ablakomat,
S kinézek a pusztaságba,
Az alföldi rónaságba.

Nézem, nézem a síkságot,

Ha elközelg a szent karácsony
(Örömnek éje, áldalak!)
S angyalka jár kis csöngetyűvel,
Hol gyermekek zsivajganak:
A házhoz… Végigolvasom →