Ember! Embernek megmaradj,
ne add el soha tenmagad,
ne keress másban hibákat,
személyed sem kell hibáztasd,
oly tiszta légy, mint forrásvíz,
frissítsen utad, ha hozzávisz,
szavad, az legyen igaz szó,
amely nyugtatón vigaszt szór,
kerülj adott szót megszegőt,
rátarti, öntelt hencegőt,
vesd meg, ki irigy, nagyra vágy,
pletykát se vegyél soha át,
becsüld, kit kaptál Párodul,
kerüljön szörnyű háború!!!Mutasd meg legszebb mosolyod:
s lásd meg, világod Rád ragyog!
Oszd meg a verset a barátaiddal is!
ne add el soha tenmagad,
ne keress másban hibákat,
személyed sem kell hibáztasd,
oly tiszta légy, mint forrásvíz,
frissítsen utad, ha hozzávisz,
szavad, az legyen igaz szó,
amely nyugtatón vigaszt szór,
kerülj adott szót megszegőt,
rátarti, öntelt hencegőt,
vesd meg, ki irigy, nagyra vágy,
pletykát se vegyél soha át,
becsüld, kit kaptál Párodul,
kerüljön szörnyű háború!!!Mutasd meg legszebb mosolyod:
s lásd meg, világod Rád ragyog!
A ritmus és a rím tökéletes. A szép és nemes szavak nyüzsögnek a versben, de szerintem egy költőnek nem az a feladata hogy egy magaslatból erkölcsi előirasokat tukmáljon az olvasóra. Ez lekicsinylő és sértő az olvasóval szemben. Ilyesmit inkább bízunk a papokra.
Én csak összegyűjtöm és megosztom azt, amit keresnek az emberek. Az ilyen szemléletű értékelésekbe tuti nem mernék belemenni. De van ráció abban, amit ír.
Habár ne írjunk úgy generál a papokról, mert nagyon sokfélék ők is.