Verselő.hu

Benedek Elek: Szegény csibécske!

Szegény csibécske,
Ó, hogy szerették,
Mennyit becézték,
Még csak egy hét se
Volt az ő élte!
S meghalt szegényke!

Csip-csip, kis csibéim,
jertek hozzám, jertek:
Piros búzaszemet,
kölest hintek nektek;
Ha jók lesztek, mindig
kaptok

Fölkelt a nap szép ragyogva,
Iluska is mosolyogva.
Édes mosoly a szemében,
Édes öröm a szívében.

Süss, ó süss, nap, jó melegen,

Hinta, palinta,
Hintázik a Katinka:
Fölrepül a levegőbe,
Majd hogy el nem szédül tőle;
Száll a hinta, száll, röpül:
A Katinka

Két kis kofa a piaczon
almát árul magában:
Szinültig van a szép gyümölcs
takaros kosarában.
– Három almát egy garasért,

Nyílik már, nyílik már
A pünkösdi rózsa,
Eredj, lányom, gyöngyvirágom,
Szakassz egyet róla.
Szakassz egyet róla,
Tűzd

Pulyka mondja: rút, rút, rút.
Rút, rút, rút, rút mind a lúd!
Nyomban visszavág a lúd:
Te vagy a rút, rút, rút, rút!

Egész nap

Mi az: madárijesztő?
csupa rongydarab:
S mégis elriadnak tőle
a kis madarak;
E nélkül a kapzsi, fürge,
torkos állatok,

Istenem, de sok virág mosolyog felém;
Tátika, harangvirág, kikirics, kökény;
Egyik piros, másik kék, – jó az illata:

Kezem imára kulcsolom
A te neved van ajkamon,
Oh, jó Atyám!
Buzgón Hozzád fohászkodom:
Tekints le rám!

Téged dicsér egész