Verselő.hu

Pósa Lajos: Tréfa

Gyere velem.
– Hova?
Mókust fogni.
– Hol a mókus?
Ágon-bogon.
– Hol az ág-bog?
Cserfán, tölgyfán.
–

Volt egyszer egy fehér
Falusi komondor,
Lompos volt a farka,
A szőre meg kondor.

Nagyon jó kutya volt,
Úgy hívták, hogy:

Egyszer egy kis cica

Elindúlt álmába,
Szerencsét próbálni
A kerek világba.

Ahogy megy, mendegél
Egy kis hídon átal:
Hát

Húnyó vagyok, gyerekek!
Sípot, sípot keresek.
Észrevettem a tükörben:
Itt van a síp, itt a körben.
Hol vagy, hol vagy, ezüst

Keresik az okulárét,
A szegény jó nagyanyáét.
Imádkozni akar,
De nem tud a nélkűl,
Gyönge már a szeme,
Napról napra vénűl.

A diófát
Átölelem,
Keringélek,
Kering velem.
Diófa, diófa,
Teremj sok minden jót,
Jószagú levelet
Zörgő-börgő diót.

Erdőben van egy fa,
Alatta ibolya,
Szép piros hajnalban
Elmegyek én oda.

Liliommal együtt
Kötöm bokrétába,
Édes jó anyámnak

Egyszer egy kis tücsök
Mit gondolt magába?
Hogy a nagy világot
Végig muzsikálja:

„Soh’se hallottak még,

Kinn a bárány, benn a farkas,
Aranyszőrű, ide hallgass!
Ezüst csengő a nyakadon:
Csiling-giling! igen nagyon.
Vedd le

Egyszer egy időben,
Gingalló, gingalló,
Játszadozott vígan
Három szép pillangó.
Egyik fehér, másik veres,
A harmadik