Verselő.hu

Pósa Lajos: Mocskos Pali

Mocskos, szurtos mindig Pali,
Mert nem szeret megmosdani.

Megharagszik a mosdó tál:
Megállj, megállj, te mocskos Pál!

Gólyát látok,
Gólya száll.
Hosszu lábán
Aranyszál.
Csiba, kutya! malacz, kuss!
Futok, Feri, te is fuss!
Szaladj, haladj,

Zümmög a méh, döng a légy
Tercsi lelkem, hova mégy?
– Kenderföldre dolgozni,
Kendert nyűni, szaggatni,
Kendert

Mese, mese, pillangó,
Hímes szárnyon csapongó,
Ide száll, oda száll…
Csitt! különben meg nem áll!
Most jutott az

Kuczorodj, kuczorodj!
Jól vigyázz, le ne rogyj!
Tapsikolj előre,
Tenyereddel hátra,
Mókus vagyok, mókus vagy,
Ucczu!

Fecskemadárt tudakozom:
Hová készűl olyan nagyon?
Csak azt mondja csicseregve:
Szép virágos napkeletre.

Kérdezem a

Csutak Matyi a héten,
Haja, haja, hopp!
Sípot talált a réten,
Haja, haja, hopp!
Kapja magát, belefú,
Félre, bánat! Félre,

Anyám, amott leér az ég,
Oda menni de szeretnék!
Szeretnék egy angyalt látni,
Ott szoktak a földre járni.

Messze van az,

Élt egyszer egy szegény asszony,
Semmije se volt, ha mondom!
Se kenyere, se garasa,
Csak egy kedves kis kakasa.

A kis kakas

Virágos dombtetőn
Van egy szép palota
Ezüst a födele,
Arany az ablaka.

Mégis csak szebb nekem
Az a nádvityilló!
Kicsi ablakában