Benedek Elek versei – Oldal 2 a 18-ből

Benedek Elek: Az első lépés

Tipi-topi, topp ide,
Indulj baba izibe.
Messze van ám Budavár,
A nagymama odavár.

Elől megy a kutyuska,
Utána a babuska.

Kóbor cica a kamrába
Nyaskálni ment, de megjárta.
A házmester észrevette,
Seprővel megkenegette.

Supp, supp, cica! nesze,

Öcsike az éjjel
Be szép álmot látott!
Nagy kerek erdőben
Őzikével játszott.
Ölelte, csókolta,
Csalta, csalogatta,
Az

Cseng a kasza, peng a sarló,
Nyomán fel-felsír a tarló,
Menekül a fürjmadár.
Búzatenger hol hullámzott,
Keresztberakott

Szegény nagymamának nincsen senkije,
Egyedül üldögél karosszékibe.
Volt egy unokája, szép és jó gyerek…
Ha rá

Áll Jucika, áll,
Jaj de félve jár,
Hogy szeretné édesanyja,
Ha szaladna már!
Ne félj, angyalom,
Itt a két karom,
Lépj csak

Repülj, Csillag, repülj,
Meg se állj hazáig,
Ne várjon az édesanyám
Én reám sokáig.

Repülj, Csillag, repülj,
Árkon át,

Van Péterkének
Hófehér báránya,
Piros szalagocskát
Kötött a nyakába.

Piros szalagocskán
Arany csengő fénylik,
Így viszi

Szereti a baba
Tarka kis cicáját,
Simogatja szépen,
Fülét, farkincáját.
Versenyt szalad vele
Az udvaron végig,
Meg is

Mennek a libuskák,
Gigágá, előre,
Mennek, mennek, mendegélnek
Virágos mezőre.

Mennek a libuskák.
Katóka utánuk,
Mint