Szabolcska Mihály: Krisztus keresztjénél
Ha ránehezednék lelkedre a bánat,
Hited, önbizalmad magadra hagynának,
Reményed légvárát látnád omladozni,
Krisztus… Végigolvasom →
Ha ránehezednék lelkedre a bánat,
Hited, önbizalmad magadra hagynának,
Reményed légvárát látnád omladozni,
Krisztus… Végigolvasom →
Nem a Tisza partján fekszik ez a csárda,
Benne halavány sör, nem piros bor járja,
A nagy asztal mellett sváb legények ülnek,… Végigolvasom →
Van egy nap – nagy nap! – az esztendőbe,
Erőt merít a lelkem belőle.
Te vagy e legszebb nap a világon
Én édes ünnepem,… Végigolvasom →
Királylányt rajzolok,
és mögé egy várat.
Légy szíves, add ide,
színes ceruzámat!
Zöld füvet, kék eget,
hadd színezzem … Végigolvasom →
Egy csomag színes ceruza, egy csoport ember.
Előttük a természet rajzokban, színtelenen.
Fellapozzák a kifestőt. Szebbnél… Végigolvasom →
Nem értem a felnőtteket.
Azt hiszik, hogy minden gyerek
egyfolytában elégedett,
s dühös, csak egy felnőtt lehet.
Pedig… Végigolvasom →
Fent az égen pipázik a Nap
pipájára oda-oda
csap.
Pipa füstje szétúszik és
megnő,
lesz belőle sötét felhő
erdő.
Tekeredik-bodorodik… Végigolvasom →
Buborék,
Buborék,
Szappanbuborék,
Benne ül egy
Babaarcú
Buborékvitéz.
Buborék,
Buborék,
Buborékvitéz,
Merre sodor… Végigolvasom →
Csak egy régi írógép volt.
Ott porosodott a padláson.
Felmentem hozzá, ő meghallgatott,
mellette ettem meg a fél kiflimet.… Végigolvasom →
Nehéz dolog betűt írni,
Kifogni a ceruzán,
Mégis könnyebb, mint tevének
Átbújni a tű fokán.
Nehéz dolog mosogatni,
Megfőzni… Végigolvasom →