Verselő.hu

Garai Gábor: Visszfény

„ki méltó látni a csodát,
az a csodát magában hordja”
(Babits)

Aki méltó, – magában hordja
a szépet …
Végigolvasom →

A várva várt nagy csodák, többnyire
– mire beteljesednek –
elvesztik gyöngéd hamvasságukat;
fénylő, pikkelyes…
Végigolvasom →

Élő csipesz, lóg a trapézen
a férfi fejjel lefele,
foga közt kettős tárcsa, mintha
mágneses nyelvet öltene.

A vonzás túlsó…
Végigolvasom →

Miféle beszéd ez?
Idegen meg nem érti.
S aki csak ezt beszéli –
mindenütt idegen.

Vízözön örvényében elárvult égi…
Végigolvasom →

Mint kisgyermek egy nagy pohár tejet
úgy iszom tápláló szerelmedet
és szétterjedsz bennem, Te hófehér:
Te leszel már ereimben…
Végigolvasom →

A fű, a folyó, te meg én,
szemed a reggel üvegén,
idén egy végső korty meleg,
egy törpe-kagyló-amulett,

és koraősz és nyárutó…
Végigolvasom →

Érzed, ha gondod, bánatod van
szólok hozzád, veled vagyok;
mint én is meghallom bajomban
hozzám szivárgó sóhajod?!