Verselő.hu

Benedek Elek: A gyik

Kis gyíkocskám, aranyoskám,
Ne félj tőlem, gyere hozzám
Jere, jere, édesem!
Kötényemmel betakarlak,
Ringa-ringa elringatlak

Csirip, csirip, éhes vagyok,
Csirip, csirip, majd megfagyok!
Így sír, rí a veréb télen.
Ó, adjatok, ne hagyjatok
Elpusztulni

A teknősbéka látta egy időben,
Mint repül kedvére a sas a felhőben;
Mint viszi az égig nehéz tetemeit,
Mily bátran szegezi

Jöszte hozzám, szép madárka!
Nem zárlak én kalickába;
Mikor tetszik, elrepülhetsz,
Ha kedved lesz, visszatérhetsz.

Száll a fecske, csicsereg:
Tücsköt, legyet keresek;
Öt kis fiam éhezik,
Mind az öt sokat eszik;
Fogok nekik legyeket,
Aztán

Egy pénzetlen vadász egy szűcscsel alkudott
Egy medve bőrére, kit egy helyen tudott.
A medve még él, mond: de ha az erdőre

Itt van minden ennivaló,
Jöjjetek,
Csirke, tojás, petrezselyem,
Vegyetek.
Tyúkom-búkom, én neveltem,
Én bizony,
De

Nem zugtak a harangok,
Pap nem imádkozott;
Nem vitte gyászfogat ki
A kedves dalnokot.

Puha fehér kezecskék
Csipkébe göngyölék,

Három diák az iskolából
Leverten indul kifele.
Ugy látszik, a vakácziónak
Nem lesz a legjobb kezdete.

Az elsőt atyja jól

Hajában kis piros virág,
Arczán a liljom éke;
Templomba igy küldték Idát
Szép ünneplő fehérbe’

Középen karcsu derekát